Tarsoly Egyesület

Megemlékezés a Wannsee-i konferenciára

A Tarsoly Ifjúságért Egyesület, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség 2018. január 22-én tartott megemlékezésén elhangzott beszédek Dr. Huff Endre Béla és Neubert Isvtán által a tovább mögött olvashatóak.



Dr. Huff Endre Béla: A Wannsee-i konferencia a mai napig figyelmeztet


Különös nyelv a magyar. Ha azt mondjuk, megemlékezünk valamiről, úgy értjük, ünnepeljük is azt. Pedig, amikor most a Wennsee-ben rendezett tanácskozásra emlékezünk, eszünk ágában sincs megünnepelni. Emléke figyelmeztetést jelent számunkra, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ami annak idején történt, soha meg ne ismétlődjön!

"Arbeit mach frei!" A munka szabaddá tesz, de mondhatjuk úgy is: a munka nemesít.

Közel 2500 éve született, eredetileg Hesiodostól származó humanista gondolat. 1943 óta, mintegy a feje tetejére áll, és végtelenül cinikus módon Auschwitzban a halál, és gyilkolás filozófiájaként született újjá. A munka - most már mint kényszermunka - a zsidóság kiirtásának módszerévé vált.

A Wennsee-i konferenciára 1943 január 20-án került sor Berlinben. Azzal a céllal ültek össze a náci vezetők, hogy realizálják az endlősungot, megfogalmazásuk szerint: "a zsidó kérdés végső megoldását", Európának, akkori kb. 11-12 milliós zsidóságának kiirtását.

Ma, 2018-ban azért jöttünk össze, hogy a gyalázatnak ezen eseményére emlékezzünk, hogy ne lehessen letagadni, miként azokat a pokoli cselekedeteket sem, melyeket ezek után elkövettek, és ne lehessen a nácizmus gaztetteit relatívizálni, különösen is ne lehessen szépítgetni!

Én a Raoul Wallenberg Egyesület nevében állok itt. Névadónknak azért kellett 1944-ben Magyarországra jönnie, hogy zsidó származású magyar emberek életét mentse meg attól a gyilkoló gépezettől, melynek módszereit és technikáját a Wennsee-i konferencián fogadták el.

Nem hallgathatunk erről és a gyűlöletkeltő politika egyetlen megnyilvánulásáról, sem régi, sem újabb cselekedetekről. Mert, miként idén 80 éve Babits Mihály írta:

"Mert vétkesek közt

Cinkos, aki néma."

Neubart István beszéde


Mindig nehéz a XX. század egyik, ha nem a legkegyetlenebb bűnéről és következményeiről beszélni.

Emlékezz és ne felejts!  Ez egy tórai parancs.  A zsidó nép történetében  több tragikus esemény is történt az évszázadok során, amire rendszeresen emlékezik.  Ilyen a Jeruzsálemi szentély pusztulása, a makkabeusok szabadságharca.  A Wannsee-i konferencián elhatározott és következtében végrehajtott népirtás a zsidó nép történelmének olyan tragédiája, amelyre az idők végezetéig emlékeznünk kell, zsidóknak, és nem zsidóknak egyaránt.  

A holokauszt a zsidó nép tragédiája, egyben Európa soha ki nem törölhető szégyene és a civilizált világ megbocsáthatatlan csődje. A holokauszt olyan tragikus és példátlan történelmi események sorozata, ami a józan gondolkodás számára mindmáig felfoghatatlan. A gonosz ideológia söpört végig Európa és ezen belül Magyarország földjén.  A náci Németország által kidolgozott, ipari méreteket öltött gyilkolás következtében 6 millió zsidó ember pusztult el a megsemmisítő és munkatáborokban

Városunkból 3000 székesfehérvári és környékbeli zsidó embert vittek el a Szabó téglagyári gettóból marhavagonokba zárva a haláltáborokba.  Sokan már az utat sem élték túl. A korábbi megpróbáltatások miatt már amúgy is fizikailag és lelkileg meggyötört emberek voltak. A deportáltak mindössze 10%-a tért vissza városunkba, meggyötörten elveszítve családjukat, anyagi javaikat.  Életüket gyakorlatilag a nulláról kellett kezdeni. A visszatértek közül többen külföldre menekültek, ott próbálták feldolgozni, hogy szülőhazájuk magyar állampolgárként nem védte meg őket, sőt aktív segítséget nyújtott a halál torkába deportálásukhoz.

A világháborús zsidóüldözések sohasem tűnő sebet ütöttek a modern civilizációnk képén.  

A város zsidó vallási élete a veszteségek következtében a háború után jelentősen meggyengült. Az e helyen állt neológ, és a Piac téri ortodox zsinagógát bombatalálat érte, mindkettő lebontásra ítéltetett. A ma is működő imaházban a túlélők próbáltak újra közösséget formálni, szerencsére sikerrel. Megmutatva a világnak, hogy a zsidó népet, kultúráját nem lehet kiirtani, megszüntetni.

Az idő múlása miatt egyre kevesebb túlélőnek és nekünk, a leszármazottaiknak sem lehet más a célunk, mint ennek bizonyítása, Ezért is fontosak a megemlékezések. Bár a tragédia már több mint 7 évtizede történt a következményit máig viseljük, tanulságait sokan máig sem vonták le.

Ma is küzdeni kell és fel kell emelni hangunkat azokért az emberekért, akiket bármilyen okból származásuk, vallásuk miatt megkülönböztetnek, üldöznek és ezért védtelenek. A tolerancia mások véleményének tiszteletben tartása mindennél fontosabb, nem szülhet erőszakot, nem járhat megfélemlítéssel.

Emlékeznünk nemcsak a meggyilkolt zsidó emberekre kell, hanem azokra az embermentőkre is, akik életük kockáztatásával segítették az üldözötteket. Volt, aki hamis iratokkal volt, aki az üldözötteket bújtatva, élelmiszer, ruha adománnyal nyújtott oltalmat.  

E helyütt is kegyelettel adózunk a szovjet és amerikai katonáknak, akik lerombolták a haláltáborok és gettók falait visszaadva a megmaradt zsidó népnek a legalapvetőbb emberi jogot, a szabadságot.

2018 Május

H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
   

Európa Klub Székesfehérvár

Az Európa Klub következő időpontja:

2018. május 25. 16.00

Az Igazgyöngyös tanulók képievől összeállított kiállítás megnyitója

Megnyitja: L. Ritók Nóra és Ecsedi Mária

A kiállítás ingyenesen megteknthető júnus 16-ig a Fő utca 3. szám alatt.

További információ a klub

Facebook oldalán.

Támogatóink

A honlap működését

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

támogatja.

Partnereink

 

 

   
   
   

 

Galéria

Fel