Emlékfát ültettünk

Október 24-én Székesfehérvár, Salétrom u. 11. előtti füves területen, a Németh László Általános Iskola közelében, az első világháború befejezésének 100 éves évfordulója alkalmából tölgyfát ültettünk.

A programon megjelenteket Sipos András az egyesület elnöke köszöntötte és emlékezett meg a Nagy Háborúról.

A beszéd a tovább gombra kattintva olvasható.

„Tisztelt Emlékezők!

Az elmúlt évszázad első felében – mint ez köztudott - két nagy háborút is elszenvedett a világ. 1914 és 1918 között az Európából induló globális háború összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

A háború alatt meggyengült Oroszországban közben forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére pedig az Osztrák–Magyar Monarchia is szétesett, valamint a német területszerzési illúzió is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok igazságtalanságai vezettek azonban jórészt, később a második világháború kitöréséhez, annak ellenére, hogy a háborúban érintett országok megalapították  a Népszövetséget.

1918. október 21-én az osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés bejelentette az elszakadást a birodalom többi részétől, egy héttel később kihirdették Csehszlovákia megalakulását, Budapesten pedig 31-én kitört Károlyi Mihály gróf vezetésével az őszirózsás forradalom, majd a következő év tavaszán a Tanácsköztársaság.  Ez utóbbi két esemény is a magyar történelem szerves részét képezi.

1918. október 29-én a Monarchia képviselői békét kértek az olaszoktól, akik azonban folytatták az előrenyomulást. November 3-án a Monarchia ismét megadást kért az olaszoktól, akik a párizsi szövetséges legfelsőbb parancsnoksággal való konzultálás után megszabták feltételeiket. Olaszország és a Monarchia képviselői így november 3-án a Giusti- villában, Padovaközelében írták alá a fegyverszüneti egyezményt, amely másnap lépett hatályba.

1918. november 11-én írták alá végül a franciaországi compiègne-i erdőben állomásozó vasúti szerelvényen azt a fegyverszüneti egyezményt a Német Birodalommal, amely „a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 órakor” lépett életbe és a harcok végleges lezárását jelentette. Ekkor a nyugati fronton szemben álló hadseregek beszüntették a harcot, és visszavonultak állásaikból.

A múlt és jövő mindig összefonódik. Az emlékekben, tanulmányainkban megőrizzük, tanulságait beépíthetjük mai életünkbe. Az évfordulókon, a megemlékezések során fejet hajthat idős és fiatal az áldozatokra gondolva.

Angliában, Londonban Tower körüli pipacsrengeteggel emlékeznek az elesettekre. Minden elesett katonát egy pipacs jelképez - összesen  közel kilencszázezer virág vöröslik ilyenkor a Tower körül, érzékeltetve a háború felfoghatatlan pusztítását. A bíborszőnyeg, amely a Tower egyik ablakából „ömlik ki”, mint a vér - a rétre.

A Tarsoly Ifjúságért Egyesület törekvése az, hogy  - csatlakozva  partnereinkhez (a Krajczáros Alapítványhoz, a Bársony István Alapítványhoz, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetéhez, és a Sárkeresztesért Egyesülethez) - szerte a világban, de főként a Kárpát-medencében minél több településen emlékezzenek meg a Nagy Háborúban elesett katonákról és civil áldozatokról.

Ezt itt, ma az emlékfa elültetésével, s az áldozatok vérét szimbolizáló pipacsok elhelyezésével kívánjuk kifejezni.  Nem véletlenül választottuk ezt a helyet, a Németh László Általános iskola közelében, hiszen a fát a gyermekek, fiatalok jövőjéért, élhető, tiszta levegőjű környezetükért is ültetjük.

Az emlékfa gondozása a jövő nemzedéke által, majd évről évre a megemlékezések során az emlékpipacsok elhelyezése lehetőséget ad arra, hogy ne merüljön feledésbe százezrek véráldozata, s arra figyelmeztessen a konfliktusok megoldása ne a háborúkkal történjen.”

A beszédet követően a Németh László Általános Iskola diákja, Bárándy Zsombor, mondott egy verset, majd az iskola tanára, Sajgó Anikó énekelt el két dalt, Csernák Attila tanuló pedig gitáron kísérte. Sipos Mari az Ősfalköz alapítója és vezetője két saját versét mondta el.

A szép számú megjelent ezt követően elültette a fát, elhelyezte azt a követ, amelyen „In memoriam 1914-1918 Tarsoly Egyesület” feliratú tábla van rögzítve. Minden résztvevő letűzött egy-egy piros krepp papírból készült pipacsot.

Az Egyesület tagjai vállalták, hogy a továbbiakban feladatuknak tekintik a fa gondozását, öntözését, de reményeink szerint az arra járók, a környéken lakók, az iskola tanulói is gondját viselik a fának, hogy megérje a 100 évet.