Tarsoly Egyesület

2020

Közlemény az Aranyember-díjról

A korábbi hagyományoknak megfelelően ebben az évben is odaítélésre került az Aranyember-díj Bizottság javaslata alapján a Tarsoly Egyesület Aranyember-díja.

Idén Aranyember – díj elismerésben részesült Escher Ilona, dr. Lőrinczy Attila és a Katonai Emlékpark Pákozd- Nemzeti Emlékhely.

Escher Ilona önkéntesként, társadalmi munkában segítette a Vörösmarty Mihály könyvtár helytörténeti részlegének munkáját, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület irodalmi vetélkedőinek lebonyolítását, aktívan közreműködött az Európa Klub programjainak megszervezésében.

Dr. Lőrinczy Attila a Teleki Gimnázium elismert tanára, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett Költőnk és Kora József Attila műveltségi vetélkedő feladatainak összeállítója, zsűri elnöke volt évtizedeken keresztül, több könyve jelent meg, amely az utókor számára is sok érdekes információval szolgál, valamint elismert alpolgármesterként tevékenykedett Székesfehérvár városában.

A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely aktív közreműködője  volt az utóbbi években a Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett  „A mi Európánk”, illetve a „Hétköznapok Európája” vetélkedőnek, a különböző katonai programokkal, megemlékezésekkel  sokat tesznek  a fiatalok szemléletének alakításában. 

A díj átadására március 25-én került volna sor. Tekintettel azonban a koronavírus járványra és az ebből adódó kormány vészhelyzet intézkedésére az átadó ünnepséget elhalasztjuk.


Escher Ilona, a Vörösmarty Mihály Könyvtár címzetes igazgatójának 

Igazi közösségteremtő, aki közművelődési szakemberként, könyvtárosként rengeteget tett azért, hogy igényes programok színhelyévé váljon Székesfehérvár. Escher Ilona 11 esztendeig vezette a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárat, amelynek ezt követően, 1993-ban főmunkatársa lett: az intézményből vonult nyugdíjba. A könyvtár 125. évfordulójára készült albumban olvasható vallomásában arról írt: a Vörösmarty könyvtárban úgy érezte, végre hazatalált. Ugyanakkor aki ismeri korábbi pályafutását, tudja, előtte is sokat tett a közösségek művelődéséért, az ismeretterjesztésért, az igényes szórakoztatásért – Gánton, Móron, Fehérváron egyaránt.

Escher Ilona ezer szállal kötődik Székesfehérvárhoz, hiszen ez a város élete meghatározó helyszíne: már a nagyszülei, a szülei is itt éltek, ő maga Fehérváron járt gimnáziumba. Miután a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú tanítóképzőt végzett, és néhány évig Gánton tanított, emellett pedig ő látta el a községi könyvtáros teendőit is… Aztán néhány évig Móron dolgozott, a tanács művelődési osztályán: népművelési felügyelőként a járás kultúrházainak, könyvtárainak munkáját segítette. Mórról Székesfehérvárra került, a Megyei Művelődési Központba, majd a Fejér Megyei Tanács Művelődési Osztályán folytatta a munkát --- ekkor már az egész megye kulturális életének támogatójaként, koordinálójaként --, előbb főelőadóként, majd osztályvezető-helyettesként.

Ugyanakkor a Vörösmarty könyvtárban teljesedhetett ki igazán. És ez nem is csoda, hiszen már érettségi után is magyar-könyvtár szakra adta be a jelentkezését, ám hiába sikerült a felvételi -- ikszes származása miatt nem járhatott egyetemre. Hogy mit jelentett ikszesnek lenni, azt a mai huszonévesek nem is tudhatják… Az ő kedvükért elmondjuk: ikszes az volt, akit a rendszer (a Rákosi-rendszer) az ellenségének tekintett. Escher Ilona később, a 60-as években ismét könyvtárosnak jelentkezett, de a sors közbeszólt: akkor, 1963-ban éppen nem indult levelezőn könyvtáros képzés, így végzett Escher Ilona az egyetemen népművelőként és magyar nyelv és irodalom szakos tanárként. Ám ő kijátszotta a sorsot, mégis könyvtáros lett, olyan könyvtáros, aki népművelői tapasztalatait is nagyszerűen kamatoztatta a könyvtárban, elvégre tudta, a jó bornak is kell a cégér – azaz az igényes irodalomnak is fontos a hírverés. Jó kapcsolatteremtő készségével sikerült biztosítania a könyvtári fejlesztésekhez a tárgyi és személyi feltételeket, kiváló együttműködést, munkamegosztást alakított ki a városi könyvtár intézményeivel. Támogatott minden jó, értékteremtő kezdeményezést. Mindent megtett azért, hogy felépüljön a Vörösmarty Mihály Könyvtár új épülete -- nem rajta múlt, hogy ez az ő igazgatása alatt sem valósult meg. A feladatkörén túl is sokat tett Székesfehérvár közművelődéséért, a rendezvénysorozatok, irodalmi estek rendszeres megszervezésével. Nyugdíjba ment ugyan, de nem vonult nyugalomba! Önkéntesként, társadalmi munkában azóta is segíti a Vörösmarty Mihály Könyvtár helytörténeti részlegének munkáját, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület irodalmi vetélkedőinek lebonyolítását, és aktívan közreműködik az Európa Klub programjainak megszervezésében is.

Az Aranyember-díjjal a bizottság szeretné megköszönni mindazt, amit Escher Ilona tett a város kulturális életéért, az értékek megőrzéséért és közvetítéséért.


Lőrinczy Attila középiskolai tanár, Székesfehérvár egykori alpolgármestere. 

Budapesten született, ennek ellenére világéletében elsősorban székesfehérvárinak tartotta magát. Persze, Perkátához is ezer szállal kötődik, hiszen az a település volt a színtere a legfogékonyabb éveinek, ott lett a kisgyerekből kis-, majd nagykamasz. Lőrinczy Attila az államosítás előtti utolsó tanévet már Székesfehérváron, a cisztereknél töltötte, aztán a József Attila Gimnáziumban folytatta tanulmányait, amelyhez mindmáig az otthonosság érzése köti. Jávor Ottó, a neves tanár és költő meghatározó ember volt az életében, miatta választotta a magyartanári pályát, mindig az ő nyomdokaiban kívánt haladni… Az egyetemet Szegeden végezte el: fehérvári tanárságának évei a József Attila Diákotthonban kezdődtek, ahol évekig volt kollégiumi nevelő emellett pedig óraadó a Józsefben meg a Vasváriban. A Vasvári gimnáziumban töltött színes, tartalmas évek után dr. Lőrinczy Attila megyei szakfelügyelő lett, az orosz és a francia nyelvtanítás ügyét szolgálva segítette kollégáit. A Teleki Blanka Gimnázium tanáraként, szakmai munkaközösség vezetőként, szaktanácsadóként ő maga is olyan tanáregyéniséggé vált, mint azok a kollégái, akikről később könyveiben megemlékezett. Közéleti szerepet is vállalt, hiszen a nyolcvanas években ő volt a Pedagógusok Szakszervezete Fejér megyei elnöke. Székesfehérvár alpolgármestereként, 1998 és 2002 között tapasztalataival, ismereteivel szolgálta a város oktatásügyét, kulturális életét. Lőrinczy Attila felelős értelmiségiként mindig képes volt megőrizni a higgadtságát és -- nem utolsó sorban -- a nyitottságát. Ő volt például az, aki alpolgármesterként pártolta a fehérvári kortárs művészeti fesztivál megvalósítását, a város intézményeinek összefogását a modern művészeti törekvések bemutatására. Fontosnak tartotta, hogy legyen a színháznak igazi szakmai elismerése: a Vörösmarty-gyűrű díjat 1999-ben maga a társulat hozta létre, dr. Lőrinczy Attila pedig 2000-től 2013-ig, a Vörösmarty-díj mecénásaként segítette a művészek elismerését.

A szeretetre méltó, tiszteletre érdemes tanár, a közéleti ember három kötetbe foglalta emlékeit: a Méz és áfonya, a Minden emlék teher  és „A rakodópart alsó kövén…”című könyveiben pontos korrajzot igyekszik adni – vállalva önmagát, az útkeresés közben felmerült kételyeit. Könyveiből őszinte, hiteles vallomás tárul elénk. A középiskolai tanár, az önkormányzati képviselő, az alpolgármester, a politikus szemével láttatta az elmúlt esztendők történéseit, amelyek fontosak voltak az ősi koronázó város életében, fejlődésében. Dr. Lőrinczy Attila így lett Székesfehérvár krónikásává. Harmadik kötete címéül nem véletlenül választotta József Attila a Dunánál című költeményének sorait: „A rakodópart alsó kövén….” Hiszen József Attilát különösen szereti a tudós tanár, aki a Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett Költőnk és Kora József Attila műveltségi vetélkedő feladatainak összeállítója, zsűri elnöke is volt évtizedeken keresztül.  

Az Aranyember-díjjal a bizottság azt is szeretné megköszönni, hogy az Apáczai Csere János-díjas tanár a könyveivel az utókor számára is sok érdekes információval szolgál, valamint elismert közéleti emberként, alpolgármesterként tevékenykedett Székesfehérváron.


a Pákozdi Katonai Emlékpark

Egy hely, ahol feltétlenül érdemes látogatást tenni, és egy hely, ahova érdemes többször is visszatérni. Akkor is, amikor színes, érdekes, aktuális programokat kínál, és akkor is, amikor (idézőjelben) csak egy kellemes kirándulásra támad kedvünk. Egy sétára a jó levegőn, miközben rácsodálkozhatunk az emlékparkban elhelyezett, kialakított számos látnivalóra, az épületekbe betérve pedig megtekinthetjük a hozzáértők által összeállított, történelmi ismereteinket, látásmódunkat szélesítő kiállításokat. Az állandó és időszakos tárlatokat. Arról nem is beszélve, hogy kerékpárral is könnyedén megközelíthető hely adottságai, a táj, a Velencei-tó közelsége egyedülálló panorámát kínálnak. A séta után pedig az ajándékboltban válogathatunk, nézelődhetünk a különleges tárgyak között, egy-egy  finom kávét, frissítőt elfogyasztva.

A pákozdi Katonai Emlékparkot és Nemzeti Emlékhelyet az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére, 1951-ben állított Obeliszk környezetében alakították ki a Mészeg-hegyen. A Katonai Emlékpark fejlődése 2002-ben kezdődött meg 11 szervezet összefogásával, majd az Európai Unió pályázati támogatása által 2008-tól jelentősen felgyorsult. Jelen formájában 2010-ben nyitotta meg kapuit és célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit, és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. Az elmúlt 10 évben 500 rendezvényt tartottak, és 700 ezer látogató fordult meg a 16 ezer négyzetméteren elterülő emlékhelyen.

Az interaktív elemekkel bővített kiállítások mellett a modern digitális tárlatvezető alkalmazás segítségével barangolhatják be a parkot és a kiállításokat az érdeklődők: 1848-tól napjainkig a magyar hadtörténelem főbb eseményeit kísérik végig a park egyes elemei, amelyeket egyebek mellett katonai akadálypálya és Raptor lézerharc egészíthet ki. A különböző események során múzeumpedagógiai foglalkozások, bemutatók, tematikus programelemek várják a kicsiket és nagyokat. Így ez a hely az ifjúság hazafias nevelésének egyik fontos színterévé is vált az elmúlt években.

Az emlékhelyen látható egyebek között a Magyar Békefenntartók Emlékműve, a NATO tájékoztató pont, az Elesettek emlékhelye, a közelben pedig a Doni Kápolna is.

Görög István ügyvezető és csapata nagy szakmai hozzáértéssel, alázattal és a gyakran szükséges türelemmel vezeti az intézményt, amely – bízvást mondhatjuk – Fejér megye egyik nevezetességévé és népszerű idegenforgalmi célpontjává nőtte ki magát az évek során.

A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely aktív közreműködője volt az utóbbi időkben a Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett „A mi Európánk”, illetve a „Hétköznapok Európája” vetélkedőnek, a különböző katonai programokkal, megemlékezésekkel sokat tesznek a fiatalok szemléletének alakításáért. Az Aranyember-díjjal a bizottság szeretné megköszönni azt a fontos munkát, amit az emlékpark csapata végez.

2020 Szeptember

H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    

Európa Klub Székesfehérvár

Az Európa Klub következő időpontja:

2019. augusztus 8.

L. Ritok Nóra

grafikusművész

kiállításának megnyitója. 

További információ a klub

Facebook oldalán.

Támogatóink

A honlap működését

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

támogatja.

Partnereink

 

 

   
   
   

 

Galéria

Fel