Tarsoly Egyesület

2023

A Tarsoly Ifjúságért Egyesület által megbízott Aranyember-díj Bizottság ebben az évben Aranyember-díj elismerésben részesítette:

  • Egyed Imréné egészségügyi dolgozót az egészségügyben, ezen belül a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, az ápolási osztály megteremtése érdekében végzett munkájáért, a kórházi élet elismert személyét,
  • Magony Imre írót, könyvtárost, amatőr színészt Székesfehérvár szobrait bemutató könyveiért, Bory Jenő életének kutatásáért, valamint kiváló előadásaiért,
  • Vox Mirabilis kamarakórust kiváló zenei teljesítményéért és a bajba jutottaknak elsők között nyújtott támogatásukért.

A díjat március 25-e a Római Szerződés aláírásának 66. évfordulója tiszteletére adományozzuk az arra érdemes személyek és szervezet részére.

Az Aranyember-díjat Herczog Edit, korábbi Európai parlamenti képviselő alapította 2012-ben, az Európai Unió céljait, munkáját a társadalom, s elsősorban a fiatalok körében végzett ismertető tevékenység, továbbá az európai béke iránti elkötelezettségét és az európaiság gondolatát tetteivel igazoló Fejér megyei, illetve térségbeli polgárok és szervezetek kimagasló munkájának elismerésére. A díjat 2014-ig minden évben átadták, majd ezt követően a Tarsoly Ifjúságért Egyesület vállalta fel a folytatást, s dönt évente a díj odaítéléséről. 

Az Aranyember - díj ünnepélyes átadására várhatóan ez év májusában kerül sor, melynek pontos időpontjáról időben tájékoztatást adunk.

Kindl Márta Sipos András
az Aranyember-díj Bizottság titkára a Tarsoly Ifjúságért Egyesület elnöke

EGYED IMRÉNÉ

A sokak szerint ezer sebből vérző, sokak által szidott, félt, sokak által mégis áldott, minden kormány által szavakban kiemelten fontosnak tartott, ugyanakkor gyakran nyűgnek érzett, minden nehézség ellenére valahogy mégis működő egészségügy különböző szakágai között nem lenne egyszerű nehézségi, fontossági sorrendet felállítani. Az viszont biztos, hogy az ápolás, a betegek, rászorultak, magatehetetlenek ellátása az egyik olyan terület, amely a legtöbb emberséget, empátiát, hozzáértést igényli. Egyed Imréné, az Aranyember-díj egyik idei díjazottja, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház volt ápolási igazgatója éppen ebben a szakmában mutatott elismerésre méltó példát.

Egészségügyi pályafutását 1961-ben kezdte meg a kórház patológiai osztályán, mint kórszövettani asszisztens, klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséggel.  Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán intézetvezetői oklevelet, a Közgazdaságtudományi Egyetemen egészségügyi menedzser képesítést szerzett. 1975-ben bekapcsolódott az érdekvédelmi munkába, és a kórház szakszervezeti titkára lett.  1987-ben, pályázata nyomán intézetvezető főnővérré, 1990-ben pedig ápolási igazgatóvá nevezték ki. Ezt követően munkafolyamat elemzést végzett, ennek eredményeként határozta meg az ápolók, asszisztensek szükséges létszámát. Célul tűzte ki a betegápolás tárgyi feltételeinek javítását, ezért jelentős átszervezéseket hajtott végre az alapápolási és szakápolási feladatok meghatározásával, a betegek komfortérzését fokozó kórtermi berendezések cseréjével, a kórtermi zsúfoltság megszüntetésével. A kórházi fertőzések kiküszöbölése érdekében megszervezte a központi takarítószolgálatot. A műtők tehermentesítését előkészítő munkacsoport létrehozásával segítette, a kórházi épületek közötti betegszállítást házi mentő beállításával oldotta meg.

A rendszerváltás után a kórházi rekonstrukció tovább folytatódott – a tervtárgyaláson az ápolási szakma is képviseltette magát –, melynek folyományaként 1991-ben átadták a szakambulanciát és a diagnosztikai épületet, 1995-ben dr. Csingár Antal vezetésével kialakították a sürgősségi betegellátó osztályt, amely új szakmai lehetőségeket teremtett. A hotel épület tervezésénél a legmodernebb kórtermi feltételrendszer kialakítására törekedtek.  Az új épületek átadása nyomán megüresedett osztályrészen 1996-ban, Egyed Imréné javaslatára, létrehozták az ápolási osztályt, amely egyaránt tehermentesítette a kórházi osztályokat és a családokat. Ez a részleg az intézmény önálló egysége, amely szolgáltatást nyújt azon betegek számára, akiknek folyamatos ápolásra van szükségük, de állandó orvosi ellátásra nem szorulnak. A célja a betegek életminőségének javítása, szinten tartása és lehetőség szerinti rehabilitációjuk. A munkát gyógytornász, gyógymasszőr, dietetikus, logopédus, szociális munkás segíti.  Az osztály munkájával kifejezetten elégedettek a betegek és hozzátartozók is. Ez persze azzal jár, hogy az igény nagy, emiatt rendszeresen hosszú várólista alakul ki. A működési rendet, a szigorú szakmai elvárásokat Egyed Imréné ápolási igazgató alakította ki és ezt a szellemiséget viszi tovább a kiváló szakmai felkészültséggel rendelkező jelenlegi ápolási igazgató és az osztályvezető főnővér is.

Díjazottunk számos kezdeményezést tett a ma is égető ápolói hiány pótlására, képzésére. Szorgalmazta a szakdolgozók közép,- és felsőoktatásban való részvételét, amelynek eredményeként vezetése alatt ugrásszerűen megnőtt a szakmai képzettséget megszerzett dolgozók száma. A SOTE valamint a POTE Egészségügyi Főiskola és a kórház között létrejött szerződés alapján, a diplomás ápolói szak székesfehérvári, kihelyezett tagozatán több ápoló és asszisztens kezdhette meg tanulmányait. Mindkét egyetemen oktatóként is részt vett. Az ő kezdeményezésére hozta létre a kórház a ma is működő Betegápolásért Alapítványt. Az ápolók szakmai érdekérvényesítése és érdekképviselete ügyében létrehozott országos szervezetekben alapító tag volt: így például az Ápolási Igazgatók Országos Egyesületének öt évig volt elnöke, elnökségi tagként vett részt a Magyar Ápolási Egyesület munkájában, és a MESZK (Magyar Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara) Fejér megye elnökeként is tevékenykedett. Évtizedeken át végzett szakmai munkásságát többször elismerték: 1997-ben a Népjóléti Minisztérium Pro Sanitate kitüntetéssel jutalmazta, 2001. április 22-én pedig Batthyány Strattmann László Díjat kapott, majd 2001. augusztus 20-án vette át Székesfehérvár önkormányzata Székesfehérvárért Emlékérmét.

Egyed Imréné 2005-ben ment nyugdíjba, mint ápolási igazgató, ám a kórházzal, egészségüggyel nem szakadt meg a kapcsolta. Az ápolási osztályt a nyugdíj mellett 2018 májusáig aktívan vezette. Az egészségügyi szakképzésben pedig 2019-ig végzett szakértői és országos egészségügyi vizsgaelnöki tevékenységet.

Méltán jogosult tehát az elismerésre, ezért a TARSOLY Ifjúságért Egyesület által megbízott Aranyember-díj Bizottság ebben az évben Aranyember-díjban részesítette őt.

MAGONY IMRE

A TARSOLY Ifjúságért Egyesület Aranyember-díjjal ismeri el Magony Imre írót, könyvtárost, amatőr színészt Székesfehérvár szobrait bemutató könyveiért, Bory Jenő életének kutatásáért, valamint kiváló előadásaiért.

 Magony Imre könyvtáros, a helytörténet szenvedélyes kutatója Székesfehérváron született, és már diákként megérintette a város gazdag múltja, rácsodálkozott szépségeire, épületeire, műemlékeire. Azt mesélte, erősen hatott rá, hogy születése óta Szent István egykori bazilikájának romjai közelében lakik: ott, ahol a középkorban megkoronázták és eltemették a magyar királyokat és családjuk tagjait. Mindez már gyerekként megragadta a fantáziáját.

Fehérváron járt iskolába, a városban érettségizett. Műszaki középiskolába járt, ezért technológusként helyezkedett el, de hamar rádöbbent, felnőttként is sokkal jobban izgatja a történelem, a könyvek világa, mint a műszaki problémák. Ezért a pályamódosítás mellett döntött, és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanult tovább, történelem-könyvtár szakon. 1985 óta dolgozik a Vörösmarty Könyvtárban, amelynek osztályvezető-helyettese, majd öt évig igazgatója volt, jelenleg tájékoztató könyvtáros.

Ugyanakkor a színház is világéletében vonzotta, diákkorában versmondó volt és kacérkodott a színészettel, ám a színművészetire nem vették fel, így a színjátszás megmaradt nagyszerű hobbinak: Magony Imre évtizedek óta a Szabad Színház tagja, játszik és rendez is. Ha úgy tetszik kettős életet él: az  aprólékosságot, pontosságot, befelé fordulást  igénylő kutatómunka éppúgy fontos számára, mint a nyitottságot, egészséges exhibicionizmust  követelő színjátszás.

A történelmi érdeklődése könyvtárosként főként helytörténeti kutatásokra sarkallta: 1991-től rendszeresen publikál. Eddig 13 szakkönyvet és monográfiát írt, valamint egy szépirodalmi művet, de publikációs listáján tanulmányok is bőséggel szerepelnek.

Arról híres, hogy ő a szobrok legfőbb lajstromozója Székesfehérváron. Hogy miért? Lokálpatriótaként mindig élt benne a kíváncsiság, tudni akarta, hogy melyik fehérvári szobor, kinek az alkotása, mi a története. De nem „csak” a szobrok, hanem az épületplasztikák is érdekelték: úgy érezte, mostohán bánunk velük, szépségüket fel se fedezzük. Pedig Fehérváron érdemes volna olykor felfelé is tekintgetni, annyi látnivaló van a magasban. Magony Imre lajstromozó „mániáját”, kutatómunkáját a 80-as években az akkori könyvtárigazgató, Escher Ilona is támogatta -- így történt, hogy szabadidejében biciklire pattant és elkezdte Zenit fényképezőgépével lefotózni a szobrokat, épületplasztikákat, emlékműveket, emléktáblákat. Mindazokat az alkotásokat, amelyek hozzátartoznak a városhoz: épp ezért a fehérváriak szinte észre sem veszik már őket. Pedig nagyon is fontos elemei az utcaképnek! A 90-es években a Ma kiadó gondozásában aztán megjelent a fekete-fehér képekkel illusztrált könyv, ami magyarázatot adott a biciklivel közlekedő, fényképezgető, csodabogárnak számító fickó furcsa viselkedésére. Aztán sorra jöttek bővített kiadások, hiszen új meg új szobrok születnek, de az is megesik, hogy egyik-másik mű új helyet kap...  Magony Imre több más publikációja is kapcsolódik Székesfehérvár történelméhez, művészetéhez: könyvet írt a város 1848-as nemzetőreiről, a királynék székesfehérvári koronázásáról, foglalkozott azzal is, miként is működött a  rendőrség Fehérváron a dualizmus korában, könyvében feltárta, mi volt ennek a jogi háttere, milyen volt a korabeli közbiztonság, miféle bűnesetek borzolták hajdanán a kedélyeket. A fehérvári témák közül különösen kedves számára Varkocs György várkapitány története és sorsa 1543-ból: erről először regényt írt, majd monográfiában adta közre kutatásainak eredményeit.  De nagyon fontos feladatának, szívügyének tekintette azt is, amikor a teljesség igényével igyekezett feldolgozni Bory Jenő szobrász és építész, a Bory-vár alkotójának életművét.  Mindemellett korántsem mellékesen publikációi jelentek meg a könyvtárosi tevékenységgel kapcsolatosan, kutatta Madách Imre munkásságát és Hubay Miklós drámáit is. Hubay Római karnevál című darabját pedig az ő rendezésében, értelmezésben adta elő a Szabad Színház társulata.

Magony Imre szívügyének tekinti azt is, hogy kutatásait élőszóban és online is megismertesse a közönséggel. Ezért városnéző sétákat vezet, előadásokat tart, amelyek egy része a közösségi videómegosztó csatornán is elérhető, megtekinthető. Bemutatja Székesfehérvár köztéri szobrait, emléktábláit, kisplasztikáit; beszél a királynék fehérvári koronázásáról Székesfehérváron.

Magony Imre kutatásait Székesfehérvár is támogatja, többször is elnyerte már  a Lánczos-Szekfű Alapítvány ösztöndíját.  Az Aranybulla Emlékév alkalmából az ösztöndíj jóvoltából jelenleg is új könyvön dolgozik: Székesfehérvár és az Aranybulla kapcsolatát vizsgálja – erről ugyanis még nem született munka. Különleges ez a viszony, nincs arra az országban más példa, hogy egy város emléket állít egy dokumentumnak, méltatja jelentőségét.  

VOX MIRABILIS KAMARAKÓRUS

A TARSOLY Ifjúságért Egyesület egy-egy közösség munkáját is igyekszik elismerni. Az idén a Vox Mirabilis Kamarakórus kapja az Aranyember-díjat, egyfelől kiváló zenei teljesítményéért, másfelől azért a támogatásért, amelyet a bajba jutottaknak nyújtanak, sokszor az elsők között.

A Vox Mirabilis Kamarakórus 1957-ben, Székesfehérváron jött létre, azzal a céllal, hogy bekapcsolódjon a város zenei életébe mind világi, mind egyházi téren. A kórus katolikus szertartások állandó résztvevője, emellett szívesen énekel a testvér egyházak meghívására is a legkülönbözőbb ünnepi alkalmakon. Rendszeresen szerepel egyházzenei fesztiválokon, rendezvényeken.

Az együttes nevének jelentése: csodálatos hang – erre az elnevezésre pedig alaposan rászolgáltak! A kijelentést rangos elismerések igazolják.   2010-ben az Amatőr Kamaraegyüttesek Bánki Találkozóján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusa különdíjjal jutalmazta a kórus munkáját. 2011-ben dicséretes arany diplomát szerzett a Vox Mirabilis. 2012-ben részt vettek a badeni Ave Verum Nemzetközi Kórusversenyen, ahol bejutottak a legjobb tíz kórus közé. A nemzetközi zsűri elismerése jeleként nemzetközi bronz díjjal jutalmazta a kórus munkáját. 2012-ben a Kórusok Országos Szövetségének zsűrijétől Ars Magna diplomát kaptak – ez a legmagasabb zenei minősítésük.

Ami az utóbbi évek sikereit illeti: The Sound of Europa nemzetközi CD-n egyedüliként képviselték Magyarországot, a Mária Rádió II. Kórusversenyén az arany minősítés mellett kategória győztesek lettek, és elhozták az 1. és a 2. helyezést, „The Bridge of Music” nemzetközi kórusverseny abszolút győztesei lettek.
Székesfehérvár Önkormányzata 2018-ban a „Pro Cultura Albae Regiae” díjjal fejezte ki köszönetét a kórusnak az elmúlt évek kimagasló művészi tevékenységéért, és átvehették a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége tanácsadó testülete szakmai díját, amelyet a legkiválóbbaknak ítélnek oda.

A kórust mintegy három évtizede Zemlényi Katica vezényli, akit kiemelkedő zenei tevékenységéért Székesfehérvár önkormányzata Fricsay Richárd zenei díjjal ismert el. Emellett számos jótékonysági koncert szervezéséért a Szegényeket Támogató Alapítvány Csengőszó díjában is részesült. 2020-ban Zemlényi Katica elnyerte a Magyar Kultúra Lovagja címet a zenekultúra ápolása érdekében végzett példamutató tevékenységéért. Vezetése alatt lett a Vox Mirabilis Kamarakórus Magyarország egyik legaktívabb, legkreatívabb együttese. A kórus nevét manapság csaknem egész Európában ismerik.

A Vox Mirabilis Kamarakórus: összetartó, nagy teherbírású, fizikai és mentális értelemben is igen erős közösségként határozza meg önmagát, olyan közösségként, amelyben a művészeti és a lelki élmény egyaránt összeköti a kórustagokat és a kórus vezetőjét. Ezt a szoros közösségi kapcsolatot három fogalommal jellemzik:  szolgálat, szeretet,  egyetértés – ez a három szó vezérli a közösséget.

A kórus számtalan koncertet, kórustalálkozót és szakmai programot szervez, különlegességnek számít, hogy hosszú évek óta önálló hangversenybérletük van, és híres arról is, hogy jótékonysági célú koncertekkel támogatja a rászorulókat.

Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekessel és a Szent Efrém Férfikarral rendszeresen együtt koncerteznek. Az elmúlt években ezen túl nemzetközi hírű kórusokkal, művészekkel, karmesterekkel adtak hangversenyt, nemzetközi fesztiválokon léptek fel, komoly sikerrel. Több éve Bécsben karácsonyi koncertturnén énekelnek. Rendszeres meghívottjai a Magyar Állami Operaház Diótörő Fesztiváljának, fellépnek a Mátyás Templomban is.

Gloriosa című CD-jükkel kortárs egyházi kórusműveket népszerűsítettek, Aranyban úszó, meleg gyertyafény című CD-jükön pedig ortodox egyházzenei művek tolmácsolására vállalkoztak.  Koncertturnékon vettek részt a környező országokban, ugyanakkor zeneszerzői pályázatot is kiírtak, és a győztes mű igen közkedveltté vált.

A Miniszterelnökség által alapított Értékteremtő Közösségekért díját 2020-ban elsőként vehették át. Ez azért sem véletlen, mert a Vox Mirabilis Kamarakórus maga is azon fáradozik, hogy bemutassa azokat az embereket, akik sokat tesznek az értékek megteremtéséért, megőrzéséért. Ezért hozták létre a Közéleti és Kulturális Szalont Székesfehérváron, a Krisztus Király Plébánián, ahol  sorra bemutatják mindazokat, akik érdemeket szereztek a kultúra népszerűsítésében, az ismeretterjesztésben.

Az Aranyember-díjjal a TARSOLY Ifjúságért Egyesület a kamarakórus zenei, közéleti, közösségteremtő tevékenysége mellett a szociális érzékenységről is tanúskodó jótékonysági akcióit is szeretné példaként állítani. A Vox Mirabilis Kamarakórus nemrégiben farsangi koncertje teljes bevételét a törökországi földrengés károsultjainak javára ajánlotta fel, de az elmúlt évtizedekben segítettek az árvízkárosultaknak és a vörösiszap okozta tragédia áldozatainak, emellett igyekeztek koncertjeikkel más nemes célokra támogatást gyűjteni: egyebek között gyűjtést indítottak azért is, hogy Székesfehérváron maradjon a Szent Korona hiteles másolata.

2024 Június

H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
       

Emlékezés Tóth Lászlóra

„Tíz évvel ezelőtt hunyt el Tóth László A Szabadművelődési Ház korábbi igazgatója”. c. részt

„Ebből az alkalomból barátai, ismerősei, tanítványai emlékműsort szerveztek  2023. szeptember 16-n Vörösmarty Színházban.

A programról videó felvétel készült, mely megtekinthető itt, valamint a facebookon Ambrus Tibor, Lánczky László, Róka Gyula fotói itt

Európa Klub Székesfehérvár

Az Európa Klub következő időpontja:

2023. október 10. (kedd) 16:00

Vendégünk:

Hudoba György 

Téma:

48 nap alatt a Föld körül 

Facebook oldalán.

Támogatóink

A honlap működését

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

támogatja.

Partnereink

 

 

   
   

 

Galéria

Fel