Tarsoly Egyesület

2018

Tarsoly Ifjúságért Egyesület az Aranyember-díj Bizottság javaslatára

Aranyember-díjat adományozott

Kocsis Noéminak, Dr. Szalai Károlynak és a Gaja Környezetvédő Egyesületnek

 

 

A Tarsoly Ifjúságért Egyesület annak érdekében, hogy mindazon személyek és szervezetek, akik hozzájárulnak az Európai Unió céljának, tevékenységének megismertetéséhez, kifejezésre juttatják az Európai béke iránti elkötelezettségüket, terjesztik az európaiság gondolatkörét a magyar társadalom széles körében, de különösen az fiatalok között Aranyember-díj elismerést hoz létre.

Az Aranyember-díj létrehozása folyománya Herczog Edit korábbi Európai Parlamenti képviselő kezdeményezésének, melyet 2012-ben indított el és 2014-ig évente kiosztásra

került. Eddig a következő személyek kapták meg a Díjat: Barna Éva és Róka Gyula /2012-ben/, Dávid Erzsébet és Sipos András /2013-ban/, Kindl Márta és dr. Knizse Gyula /2014/, szervezetek: Ezredéves Általános Iskola, Székesfehérvár, Arany János Általános Iskola, Székesfehérvár /2014/. A tavalyi évben dr. Siklósi Gyulának (posztumusz) és Tóth Árpádnénak ítéltük oda.

A Tarsoly Ifjúságért Egyesület a díj adományozásával el kívánja ismerni azokat, akik munkásságukkal hozzájárultak az Európai Unió politikájának megismertetéséhez, Magyarországnak a szervezetben játszott szerepéhez, az európai szellemiségű gondolatok köztudatban, elsősorban a fiatalok közötti terjesztéséhez.

Az Aranyember-díjat személyek és szervezetek egyaránt megkaphatják minden év március 25-én, - illetve a hozzá közeli időpontban - a Római szerződés aláírásának évfordulóján.

 A Díjjal oklevél és az Életfát ábrázoló kompozíció jár, valamint a neve felkerül a Tarsoly Egyesület mindenkori székhelyén levő Égig érő fára.

A Díjat a Tarsoly Egyesület elnöksége felkérésére az erre a célra létrehozott Bizottság adományozza. 

A Bizottság tagjai: Herczog Edit /elnök/, Kindl Márta /titkár/, Dávid Erzsébet, Wunderlichné Devecseri Gabriella, Pokrovenszki László.

 

Laudációk:

 

Kocsis Noémi

A legnépszerűbb újságíró a városban – mondta róla a Fejér Megyei Hírlap korábbi főszerkesztője, amikor még alig egy éve átadta a szerkesztőség kollektívája által másodjára is neki ítélt nívódíjat.

A kijelentés nem volt túlzás. Újságcikkei, blogja, a közösségi hálón megjelent szellemes, gyakran finoman ironikus hangú „mindig a fején találja a szöget” típusú írásai, a gyereknevelés humoros oldalát börleszkszerűen felcsillantó eszmefuttatásai, anya-lízisei miatt Kocsis Noémi a legközkedveltebb tollforgató Fehérváron, A dajka című, 2013-ban megjelent regényével pedig ezek mellé újabb olvasótábort is sikerült megnyernie. Igazi közéleti újságíró, de ami még annál is több, valódi közéleti ember. Érzékenyen reagál a krízishelyzetbe kerültek problémáira, az elesettek, rászorulók gondjaira. Ha kellett, segített pénzt gyűjteni lélegeztető terápiás gépre, súlyos beteg gyermek külföldi gyógykezelésére, ha arra volt szükség, közreműködött élelmiszer- és ruhaadományok gyűjtésében, részt vett és részt vesz a Vigyázó kéz Alapítvány munkájában, ott van a heti betevő ételosztásánál, bekapcsolódott a karácsonyi angyal programba. Megtalálják a bajbajutottak, s hihetetlen érzékkel ő is mindig megtalálta és nyilván a jövőben is észreveszi azokat, akik segítségre, támogatásra szorulnak.

Kollégái, barátai szerint Noémi mindig „csinál valamit”. Munkája mellett dolgozott, dolgozik a Tele élettel városi programportálnak, részt vesz az Új Nemzedék Közösségi Tér munkájában, dalszövegeket ír, ifjúsági írások kerülnek ki a keze alól, író-olvasó találkozókat vezet, ötlet gyárosként programokat szervez, s felsorolni is sok lenne, mi mindenre tud időt szakítani a nap 24 órájából amellett, hogy példásan neveli három - 15, 14 és 6,5 éves - gyermekét.

Noémi tősgyökeres fehérvári. Ezer szállal kötődik a városhoz. Itt végezte az iskoláit. Miután nem sikerült az énektanár szakos felvételije, - az izgalomtól nem jött ki hang a torkán -, úgy döntött, az éneklés mellett a másik gyermekkori álmát megvalósítva, újságíró lesz. A Kodolányi János Főiskolán – az induló első kommunikációs szakos évfolyam hallgatójaként - kiváló tanároktól szerzett szakmai tudást, s tanult hivatástudatot. Mindig fontosnak tartotta a klasszikus újságírás követelményeit, a pártatlanságot, a függetlenséget és az objektivitást. Több évig riporterként dolgozott a városi televíziónál, majd húsz évig a Fejér Megyei Hírlapnál, ahonnan – közös megegyezéssel – néhány hónapja távozott. Most ismét új területen próbálja ki magát: elvállalta a környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással, megújuló energiával foglalkozó Zöld Ipar Magazin főszerkesztői posztját.  

 

Dr. Szalai Károly

Dr Szalai Károly nyugállományú középiskolai történelem - földrajz szakos tanár Orosházán végezte el a középiskolát, majd Debrecenben végezte el az egyetemet. A középiskolai tanári pályáját Dunaföldváron kezdte el.  Első komolyabb kutatáson alapuló munkája, a szakdolgozata volt, melyet 1967-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen készített el és védett meg Szeged vonzáskörzete címmel. Az egyetem elvégzése után történelem-földrajz szakot kezdett el tanítani Dunaföldváron, miután feleségével együtt ide költőztek és mindketten a dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban kezdték el oktatói, nevelői pályájukat. A kisváros gazdag történelmi múltja és kiváló földrajzi fekvése honismereti kutatásokra ösztönözte. Első jelentősebb publikációja „Az 1975. januári dunaföldvári partcsuszamlás” címet viselte. A másik egy gyűjtőmunkához kapcsolódott és Dunaföldvár címszó alatt „Tolna megye földrajzi nevei” című kötetben az Akadémiai Kiadónál látott napvilágot. Az itt kezdett helytörténet kutatásai képezték a magját annak a doktori értekezésnek, mely Tolna megye parasztságával foglalkozott.  Tíz évet töltött Dunaföldváron, majd 1976-ban a Soproni Egyetem Székesfehérvári Földmérési Főiskolai Karára került. Tizenöt évig tanított a - közismert nevén - Geo Főiskolán, ahol vezetői feladatokat is ellátott és tovább publikált és kutatott. A rendszerváltás körüli időszakban a székesfehérvári Tóparti Gimnáziumban folytatta tanári pályáját, ahol a tanítás mellett kiteljesedett tudományos-publicisztikai, kutatói munkája és napjainkig is tart. Két iskolai évkönyvnek is szerkesztője volt, négy alkalommal részesült a Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Alapítvány ösztöndíjában. A középiskolában Ő vezette  a történelem tanári munkaközösséget. Társszerzője volt 2003-ban a „Dunaföldvár története az őskortól napjainkig” c. monográfiának, az öt fejezetből kettőt Ő írt. Dr. Farkas Gábor megyei-városi levéltár igazgatóval együtt írták meg 2006-ban a helyi Vasútvidék története c. kötetet.  2010-ben ment, mint középiskolai tanár nyugdíjba, de még ebben az évben egyik tanulója a Nemzetközi Földrajzi Diákolimpián, Tajpejben ezüstérmet nyert. 2013-ban az Üdvözlet Székesfehérvárról-, 2014-ben a Városfejlődés Székesfehérváron a XX. század elején-, s 2016-ban a Békéből – Háborúba (Székesfehérvár 1914-ben alcímmel) című köteteket jelentette meg. 2016-ban még egy kisebb terjedelmű írása is napvilágot látott a Vár c. folyóiratban Gróf  Széchenyi István és Székesfehérvár címmel.

A jelentős tanári, kutatói és publikációs tevékenysége mellett folyamatosan tartott szakmai és ismeretterjesztő előadásokat Fejér megyében és Székesfehérváron, valamint az ország más településein. Tevékeny részese a Tarsoly Ifjúságért Egyesület  által szervezett A mi Európánk című vetélkedőnek, a feladatok összeállításában működik közre és vesz részt a zsűri munkájában. Ezzel kiemelkedő szerepet vállalt abban, hogy a határon túli és a magyarországi középiskolás diákokhoz közelebb kerüljön Európa, az Európai Unió, azaz az európaiság eszméje. 

Kutatói, publicisztikai és ismeretterjesztő előadói tevékenységét 2003-ban Dunaföldvárért Emlékéremmel, 2007-ben pedig Székesfehérvárért Emlékéremmel ismerték el. Ötven éves pedagógiai munkájából adódóan kapta meg a közelmúltban az Aranydiplomát.

 

Gaja Környezetvédelmi Egyesület

1991 tavaszán Székesfehérváron a környezet iránt elkötelezett emberek kezdeményezéseként alakult ez az egyesület.

Céljai között szerepel a környezet állapotának dokumentálása, a környezet- és természetvédelemmel, a fenntartható környezettel kapcsolatos ismeretek terjesztése (ökoiskola program), a környezettudatosság kialakítása, a természetvédelemre történő nevelés megvalósítása.

Az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak. A különböző pályázatok révén sok segítséget nyújtottak a környező településeknek is hulladékkezelésben (komposztálási program).

Eddigi munkájuk alapján, amit a közösségért, a környezet védelméért tettek, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Aranyember-díjjal ismeri el az Egyesület tevékenységét.

2019 December

H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     

Európa Klub Székesfehérvár

Az Európa Klub következő időpontja:

2019. augusztus 8.

L. Ritok Nóra

grafikusművész

kiállításának megnyitója. 

További információ a klub

Facebook oldalán.

Támogatóink

A honlap működését

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

támogatja.

Partnereink

 

 

   
   
   

 

Galéria

Fel